Beszámoló az októberi közgyűlésről

Gyimesi Gábor

Ismét rendkívüli közgyűlést tartott az önkormányzat, tehát nem tudtam javaslatot tenni a közgyűlés feloszlatására, pedig nagy szükség lett volna rá a helyi adókról szóló rendelet megalkotása előtt. Ennek napirendről történő levételét javasoltam ugyan, de a Fideszes koalíció természetesen leszavazta a javaslatot. Számomra egyébként nem világos, mikor lesz rendes közgyűlés, ha a munkaterv szerinti elmarad, majd novemberben ismét rendkívülit rendeznek. Talán nem szeretné a városvezetés a feloszlatásról szóló javaslatomat hallani? Pedig biztosak lehetnek benne, hogy minden rendes közgyűlés ezzel fog kezdődni.

 

Parkolás

2011. október 31-én véget ér a Gámán Kft. pénzbehajtása a pécsi parkolókban, ezután a BIOKOM Kft. fogja üzemeltetni őket. Ezzel kapcsolatosan egy új rendeletet alkotott a közgyűlés, amelynek elnevezésében a „környezetkímélő forgalmi rend” kifejezés szerepel. Ezt a szerepét azonban jelenlegi formájában képtelen betölteni. A rendelet eredeti tervezete szerint boldog-boldogtalan vásárolhat behajtási engedélyt a forgalomcsillapított övezetekbe. Véleményem szerint ennek a rendeletnek is csak pénzbehajtási szerepe van, hiszen olyan területeken kell fizetni a parkolásért, ahol szinte csak lakóépületek vannak.

Pécs levegője mára annyira szennyezett, hogy radikális beavatkozásra lenne szükség a belváros forgalmát illetően. A mérések szerint a szálló por koncentrációja évente mintegy 200 napon haladja meg az egészségügyi határértéket. Ezen a helyzeten csak radikális forgalomcsillapítással lehet segíteni. De ennek első lépéseként meg kellene vizsgálni miért mennek az emberek a belvárosba autóval. Amíg ilyen felmérés nem készül, nem lehet értelmes módon orvosolni a problémát.

Visszatérve a rendeletre, szerettem volna szigorítani a behajtási engedélyre jogosultságot azzal, hogy ne csak a lakcímkártyán lévő lakcím, hanem a forgalmi engedélyben lévő is a forgalomcsillapított övezetbe szóljon. Lakcímkártyát ugyanis ingyenesen lehet váltani, de a forgalmi engedélyben történő címváltoztatásért 6000 forintot kell fizetni.

Új eleme a parkolási rendszernek, hogy mobiltelefonon keresztül, illetve chipkártyával is lehet majd fizetni. Érthető a városvezetés azon kezdeményezése, hogy erre szeretné ösztönözni az autósokat, de nem tudok egyetérteni azzal, hogy a fenti két fizetési mód esetén szombat délelőtt ingyen lehessen parkolni a belvárosban. Ezt a kedvezményt valahol máshol kellene alkalmazni, nem pont a belvárosban, ahol nagy szükség lenne a forgalom csökkentésére.

Szesztilalom

A következő napirendi pont az üzletek éjszakai nyitvatartásával kapcsolatos rendelet megalkotása volt, ami „szesztilalom” néven híresült el, és kavart nagy vitát a sajtóban. Az előterjesztés azon kisboltok körül kialakult tarthatatlan állapotokkal indokolta a rendelet szükségességét, amelyek éjszaka is árusítanak alkoholt. Uránvárosban a lakók kérésére az egyik ilyen bolt már önként beszüntette az éjszakai szeszesital árusítást. Ezt a példát követendőnek és követhetőnek tartjuk, de nem tudunk egyetérteni azzal, hogy rendelettel korlátozzák az árusítást bizonyos üzletekben, míg mások, a külföldi tulajdonban lévő nagyáruházak, valamint benzinkutak kivételt képeznek. Benyújtottunk két módosítást is a rendelet-tervezethez. Az egyik a kivételek közül törölte volna a fenti boltokat, de a városvezetés ezt leszavazta.

A másik módosító javaslatunk a házhozszállításra vonatkozott. Ha ugyanis a kisboltokban fennáll a tiltás, akkor telefonon gyakorlatilag bármilyen címre rendelhető szeszesital éjszaka is, és maradhat ugyanaz az állapot, ami előtte volt. Ezt a javaslatunkat elfogadta a városvezetés, így ez bekerült a rendeletre. Az egyik internetes újság hasábjain ki is alakult egy vita köztünk és egy házhozszállító cég között. (A lapot azért nem nevezem meg, mert a folyamatos félretájékoztatásaik és a Jobbik közleményeinek elhallgatása miatt nem érdemlik meg a reklámot.)

A rendelet egyébként koncepciójában téves, hiszen közbiztonsági problémát akar szesztilalommal megoldani. Be kell látni, hogy nem a kisboltok hibásak abban, ha valaki részegen garázdálkodik, hangoskodik, vandál módon viselkedik. Ebben egyrészt az a hibás, aki elköveti ezeket a cselekményeket, másrészt pedig az akinek kötelessége lenne ezt megakadályozni. A magyar rendőrség azonban tehetetlen, képtelen fenntartani a közrendet. A Pintér által ígért 2 hétből több, mint 70 hét lett, és a helyzet egyre rosszabb. Ha ez a kormány marad hatalmon, még sokszor 70 hét múlik el úgy, hogy sötétedés után normális ember nem megy az utcára, mert bűnöző cigány hordák lepik el a várost.

Nem szeretném a rendőröket mentegetni, mert nem érdemlik meg, de ennyi fizetésért nehéz elvárni tőlük, az állasukat kockáztassák, amikor egy garázda cigánybűnözőt próbálnak megfékezni. A megoldás a kormányzat, és az országgyűlési többség felelőssége. Olyan rendvédelmi szerv, például csendőrség létrehozására lenne szükség, akik hatékonyan tudnak dolgozni, és megvan a szükséges törvényi felhatalmazás is a működésükhöz. Amíg azonban pontosan tudják a cigánybűnözők, hogy kisebb vétségért nem ültetik le őket, nyugodtan garázdálkodhatnak.

Vizsgálóbizottság

Végül még egy napirendi pontról kell szólnom, amely nagy médiavisszhangot keltett, mégpedig az elmúlt évek tisztségviselői jutalmainak megalapozottságát vizsgáló ideiglenes bizottság létrehozása. Azt gyanítom, hogy a Fidesz a város pénzügyi csődhelyzetéről akarta elterelni a figyelmet akkor, amikor nyilvánosságra hozta a szocialisták által felvett jutalmak összegeit. Csakhogy kiderült, nincsenek ők olyan erkölcsi magasságokban, ahonnan ezt a sárdobálást megtehetnék. Nagy Csaba például könyvelési hibára hivatkozott a saját jutalma tekintetében, majd azzal mentegette magát, hogy jótékony célra utalta át a pénzt. A többi közalkalmazott, tanár, buszsofőr, utcaseprő miért nem kapott könyvelési hiba folytán több százezer forintos jutalmat? És ha nem illette meg őt ez az összeg, akkor miért nem utalta vissza a Városházának, miért pont azoknak az alapítványoknak utalta, miért nem kérdezte ki a közgyűlést, mi legyen a pénz sorsa?

A Fidesz javaslatát három ponton szerettem volna módosítani, de ezek közül egyet sem fogadtak el. Az első javaslatom az volt, ne csak a 2002-2009 közötti időszakot vizsgálja a bizottság, hanem konkrétan az 1990. november 1. és 2010 december 31. között eltelt időszakot a „Húsz évet a húsz évért” jegyében.

A második javaslatom az volt, hogy ne csak a tisztségviselők javadalmazását, hanem az intézményvezetőkét is tekintse át a bizottság. Szerintem érdekes, és meglepő dolgokra bukkantunk volna.

A harmadik javaslatom személyi jellegű volt: azoknak a politikai erőknek a képviselői, amelyek az elmúlt 20 évben a közgyűlésben voltak, ne legyenek a bizottság tagjai, mert részrehajlásra hajlamosak. Ezzel szerettem volna kizárni az MSZP-t, a Fideszt, a KDNP-t, és az ÖPE-t. Maradt volna 4 képviselő a Jobbik és az LMP két-két képviselője. A többség természetesen ezt sem támogatta.

Végül maradta az eredeti javaslat, tehát a 2002-2009 közötti időszakban és csak a tisztségviselők (politikusok) jutalmazását fogja vizsgálni a bizottság. Minden politikai erőnek felajánlottak egy helyet a bizottságban, de ezt az MSZP nem fogadta el, mert koncepciós eljárásnak tartja (pont ők, a Rákosi és Kádári diktatúrák örökösei kifogásolják a koncepciós eljárásokat). Az LMP pedig igazi baloldali pártként sorsközösséget vállalt az MSZP-vel, mint annak idején az SZDSZ, jóban-rosszban együtt.

 

Gyimesi Gábor